Közlekedési baleseteknél nagyon gyakori, hogy a sofőr nemcsak a baleset előtt figyelmetlen, hanem - az ijedtségtől vagy más miatt - közvetlenül utána sem teszi meg a szükséges intézkedéseket. A cserbenhagyás törvényi tényállása szerint, ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, cserbenhagyásért felel. A büntetése, miután a cselekmény vétség, egy évig terjedő szabadságvesztés is lehet,

Az egyik legfontosabb tudnivaló a cserbenhagyásról az, hogy nem számít, hogy a baleset minek az eredményeként keletkezett, és az sem, hogy ebben a jármű vezetője mennyire érintett. Az érintettség ráadásul nem pusztán a baleset okozóját, sértettjét vagy az abban részes harmadik személyt öleli fel, hanem azokat is, akik el tudták ugyan kerülni a balesetet saját rutinjuk vagy jó reflexeik által (például elrántották a kormányt, hogy megússzák a balesetet szenvedőkkel az ütközést, vagy áttértek a szemben levő sávba), de ezek hiányában maguk is annak részesévé váltak volna. Ugyanakkor e bűncselekménnyel a törvény csak a jármű vezetőjét rendeli büntetni, így a helyszínen jelenlévő gyalogos vagy utas tettesként nem vonható felelősségre.

A cserbenhagyás csak szándékos elkövetés esetén valósul meg, az elkövetőnek tehát fel kell ismernie a baleset tényét, azt, hogy ő a balesetben érintett, és hogy ilyen esetben megállási illetve meggyőződési kötelezettség terheli. A cselekmény azzal valósul meg, hogy az elkövető elmulasztja a kötelezettség által felölelt magatartások tanúsítását.

A Büntető Törvénykönyv a cserbenhagyással egy megállási és egy meggyőződési kötelezettséget ír csak elő a balesettel érintett jármű vezetőjének terhére, míg a segítségnyújtás kötelezettségét - ettől függetlenül - valamennyi állampolgár számára kötelezővé teszi egy másik bűncselekménynek, a segítségnyújtás elmulasztásának tényállásával. Mindez annyit tesz, hogy ha segítségnyújtásra szoruló személy is van a helyszínen, akkor a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt és nem a cserbenhagyást valósítja meg az, aki segítségnyújtás nélkül továbbhajt.

Egy egyszerű példával élve ez azt jelenti, hogy ha a jármű vezetője belekoccan az előtte balesetet szenvedett járművekbe és sérült vagy segítségre szoruló személy egyáltalán nincs a helyszínen, akkor a helyszínről megállás nélküli továbbhajtás esetén cserbenhagyásért felel. Segítségnyújtás elmulasztásáért felel viszont, ha sérült vagy segítségre szoruló személy is van a helyszínen. Ennek azért van jelentősége, mert emiatt a kilátásba helyezett büntetés eltérő lehet függetlenül attól, hogy a sofőr igazából mindkét esetben ugyanazt a magatartást tanúsította: nem állt meg a helyszínen. Legyünk tehát óvatosak, mindig álljunk meg és segítsünk, ha tiszta lelkiismerettel akarunk másnap felkelni.