Nem szokatlan, hogy az agresszív a társadalmi együttélés szabályait szándékosan többszörösen megszegő vezetőket letöltendő börtönbüntetésre ítéli a bíróság.

Ez történt Gáborral is, aki nem tudta indulatit kezelni, amikor Budapest egyik külvárosi kerületében hajnalban nyerges vontatójával indult útnak Debrecen felé. Alig néhány kilométer megtétele után az előtte közlekedő Fiat Bravo személygépkocsi egy gyalogátkelő hely előtt fékezett. Ezt a lassítást Gábor indokolatlannak tartotta, mert sem a zebrán, sem annak környékén nem látott senkit sem. Könnyű dolga volt, hiszen a magas járműszerelvényből lényegesen jobb a kilátás. A zebrát követően a közel 17 m-es járműszerelvényével dühében megelőzte a Fiatost, majd az előzést szándékosan úgy fejezte be, hogy a pótkocsival éppen, hogy nem vittel el a Fiat elejét. A manőver miatt a Bravot vezető Andrást hirtelen fékezésre, és hirtelen jobbra kormányzásra kényszerítette Gábor. Csak így tudta elkerülni a karambolt. A gyors kormánymozdulat miatt a Fiat felhajtott a zebrára, itt állt meg.

A szándékos fékezés és a móresre tanítás itt még nem ért véget. Gábor megállt a nyergessel és Andráshoz ment, a kocsijából éppen kiszálló sofőrt egy alkalommal hirtelen, előzmények nélkül arcul ütötte, majd ezt követően kioktatta, hogy a kijelölt gyalogátkelő előtt nem kellett volna fékezni, hiszen ott senki sem tartózkodott. Ezt követően Gábor visszaült és mint aki jól végezte dolgát elindult a fuvarral. András a nem várt pofontól csupán zúzódást szenvedett, ami 8 napon belül gyógyul. A filmbe illő jelentetnek egy kutyát sétáltató nyugdíjas és egy autós is a szemtanúja volt, aki szemből érkezett. A nyerges vontató rendszámát ő jegyezte fel, igaz hiányosan. A rendszám első két betűje mellett csak egy számot tudott leolvasni a távolság miatt.

A rendőröket András értesítette, aki autójával a helyszínelők megérkezéséig nem állt el a járdáról.

Az ügyben a teherautót és a sofőrt nem volt nehéz a rendőrségnek beazonosítani, így a hirtelen haragú Gáborból rövid időn belül gyanúsított lett. Védelmét a közlekedési jogra szakosodott Székely Ügyvédi Iroda látta el.

A nyomozást a rendőrség vádemelési javaslattal küldte tovább az ügyészség részére.

Az illetékes ügyészség vádlottat, Gábort a közúti veszélyeztetés bűntettével, garázdaság vétségével, valamint a büntetendő könnyű testi sértés vétségével vádolta meg.

Az ügyészség álláspontja szerint Gábor szándékosan megszegte a KRESZ 34. § (1) bekezdés e./ pontjában írt rendelkezést és ezzel András életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztette.

Továbbá a közterületen tanúsított erőszakos, kihívóan közösség ellenes magatartása alkalmas volt arra, hogy a cselekményt észlelőkben megbotránkozást és riadalmat keltsen.

A pofon miatt ügyész a könnyű testi sértés vétsége vonatkozásában a vád képviseletét átvette.

A tárgyaláson a vádlott tagadta a bűnösségét a közlekedési bűncselekményért. A garázdaságot és a könnyű testi sértést elismerte.

Közúti veszélyeztetés bűncselekményével kapcsolatban védekezésének lényege abból állt, hogy az előtte haladó Fiatos a zebra előtt több alkalommal indokolatlanul többször fékezett majd gyorsított, ezt elégelte meg. A gyalogátkelő után megelőzte őt és szabályosan megállt előtte, Andrást sem hirtelen fékezésre sem pedig irányváltoztatásra nem kényszerítette. Azaz Gábor szerint pont András volt, aki KRESZ szabályt szegett a szórakozó jellegű vezetési stílusával. Ezt követően mindketten kiszálltak, majd goromba hangnemben kioktatta vezetési stílusa miatt és egy pofon is elcsattant.

András szerint az eset éppen fordítva történt. Ő úgy élte meg a történteket, hogy a zebrát követően a nyerges vontató előzésbe kezd, majd váratlanul bevágott elé. Az ütközést csak vészfékezéssel és hirtelen jobbra kormányzással tudta elkerülni, úgy hogy kocsijával a járdára felhajtott. Ezt követően arra lett figyelmes, hogy a vádlott kiugrott a vezetőfülkéből és minden előzmény nélkül felpofozta és közben trágár szavakkal illette.

Az eseménysort az idős úr és a szembe közlekedő autós is megerősítette. Az autós, aki a rendőröket kihívta a pofont nem látta és a trágár szavakat sem hallotta, de azt látta, hogy a kamion hírtelen bevág és a fél úttestet is elfoglalja.

A törvény szerint a közúti veszélyeztetés bűntettét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más, vagy mások életét, vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.

Aki olyan kihívóan közösség ellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen, a súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a garázdaság vétségét követi el.

Aki más testi épségét, vagy egészségét sérti, a sérülés vagy a betegség 8 napon belül gyógyul a könnyű testi sértés vétségét követi el.

A bíróság álláspontja szerint Gábor azzal a közlekedési magatartásával, hogy az előzésnek a KRESZ 34. § (1) bekezdés e./ pontjában írt szabályát, miszerint az előzés befejezése után a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül kell visszatérni, szándékosan megszegte és ezzel a sértett életét, testi épségét közvetlen (közeli és reális) veszélynek tette ki - hiszen amennyiben a sértett nem alkalmaz vészfékezést, illetőleg nem rántja jobbra a kormányt, akkor nagy valószínűséggel a sértett sérülésével járó közlekedési baleset következik be - megvalósította a Btk. 186. § (1) bekezdésében írt közúti veszélyeztetés bűntettét.

A vádlott azzal, hogy a sértettet, az általa vezetett pótkocsis nyergesvontatóval váratlanul leszorította az úttestről közlekedési baleset közeli és reális lehetőségét teremtette meg, és - figyelemmel a vádlotti és a sértetti jármű közötti terjedelmi és súlykülönbségre - sérülés bekövetkezésének valószínűsége is fennállott. A vádlott ezen hátrányos következmény tudatában, és ebbe belenyugodva követte el szándékosan a bűncselekményt megvalósító közlekedési szabályszegést.

A törvény a vádlott terhére rótt bűncselekmények közül a legsúlyosabbat 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, azonban a Btk. 85. § halmazati elvekre figyelemmel a vádlottal szemben akár 4 év 6 hónap szabadságvesztés is kiszabható.

A bíróság halmazati büntetésül Gábort 9 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés főbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítéli.