Sokan nem is hallottak róla, hogy büntetőügyekben- noha szűk körben- létezik közvetítői eljárás. A sikeres mediációs eljárás esetén az eljárást meg meg kell szüntetni, vagy a büntetés korlátlan enyhítésnek van helye.

Mi a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, más néven büntetőjogi mediáció?

A mediáció perél gyorsabb kimenetelű és lényegesen olcsóbb eljárás. A mediáció az eredeti jelentése szerint középen állást, közbenjárást, közvetítést és békéltetést jelent. Alapvetően egy olyan alternatív konfliktuskezelési módszer, amely hozzásegíti a feleket ahhoz, hogy érdemben kommunikálni tudjanak és közös megegyezéssel tudják megoldani a problémájukat, elkerülve ezáltal a peres utat. A büntetőjogi mediáció során a bűncselekmény sértettje és elkövetője személyes találkozó keretében beszélhetnek a történtekről, a bűncselekmény következményeiről, az okozott sérelmekről, valamint a jóvátétel lehetőségeiről.

A megbeszélést egy pártatlan, rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól független személy, az Igazságügyi Hivatal közvetítője (mediátora) vezeti. A mediátor segíti a problémás helyzet rendezését, megnyugtató lezárását és a felek számára elfogadható megállapodás létrehozását, de nem nyilvánít véleményt, nem ad tanácsot a jóvátétel módjára vonatkozóan.

A mediáción való részvétel mind a sértett, mind az elkövető részéről önkéntes, a hozzájárulását bármelyik fél bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja, vagy kérheti a közvetítői eljárás befejezését.

A mediáció igénybevétele díjmentes.

Milyen esetben, milyen feltételekkel kerülhet sor közvetítői eljárásra?

Mediációra kerülhet sor a törvény szerint, ha a bűncselekmény:

1. közlekedési bűncselekmény (pl. közúti baleset gondatlan okozása)
2. személy elleni bűncselekmény (pl. testi sértés)
3. vagyon elleni bűncselekmény (pl. lopás, rongálás, csalás, sikkasztás)

és  maximum öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A mediációnak feltétele az is, hogy az elkövető az ügy nyomozati szakaszában teljes beismerő vallomást tegyen, amellyel vállalja a felelősséget a bűncselekmény elkövetéséért.

Ki kéri és ki engedélyezi a közvetítői eljárást?

Ha Ön elkövetőként vagy sértettként érintett, már a rendőrségen kaphat tájékoztatást a mediációról, és kérheti írásban a közvetítői eljárást. Később az ügyésznél vagy a bíróságon az első fokú eljárásban is kezdeményezheti a mediációt.  Kérelem nyomtatvány letölthető innen:

Az ügyész vagy a bíró dönt a közvetítői eljárás lefolytatásáról, de csak akkor, ha a sértett és az elkövető is hozzájárul. Amikor a felek nyilatkoztak, hogy kérik a közvetítői eljárást, az ügyész vagy bíró még további szempontokat is vizsgál és dönt a mediáció elrendeléséről. Ha engedélyezi a mediációt, akkor felfüggeszti a büntetőeljárást és a mediátorhoz küldi az ügyet, ha elutasítja a kérelmet, erről határozatot hoz. A döntés ellen van jogorvoslati lehetőség.

Mi történik a mediáció elrendelése után?

A mediátor levélben vagy telefonon felveszi Önnel a kapcsolatot és tájékoztatja az eljárás menetéről, illetve a mediációs ülés helyszínéről és időpontjáról.

Hol kerül sor a közvetítői megbeszélésre és ki vesz részt rajta?

A közvetítői megbeszélésre biztonságos és nyugodt környezetben, az Igazságügyi Hivatal irodáiban kerül sor.

Az ülésen mindenképpen részt vesz a sértett, az elkövető és a mediátor. Ha szükségét érzi, kérheti, hogy az Ön oldalán két támogató személy (pl. családtagja) is jelen legyen. Ha van jogi képviselője, ő is részt vehet a mediációs ülésen.

Ha Ön 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét nem, az ülésen részt kell vennie törvényes képviselőjének (szüleinek vagy az Önért felelős személynek) is.

Hogyan zajlik a közvetítői megbeszélés?

Az ülésen, ami általában 1-2 órás, Ön és a másik fél is elmondhatja, hogyan élte át a történteket, milyen következményei voltak az esetnek, kérdéseket is tehet fel a másik félnek, reagálhat az elmondottakra. Mindent megbeszélhetnek az üggyel kapcsolatban, amit fontosnak gondolnak.  Ez nem szembesítés és nem bírósági tárgyalás, hanem egy olyan eljárás, ahol lehetősége van Önnek és a másik félnek arra, hogy együtt rendezzék a konfliktust, és közösen találjanak megoldást az eset mindkét fél számára megnyugtató lezárására. A mediátor segíti a felek közötti párbeszédet és a megegyezést a jóvátétel módjában.  Az Önök megállapodását a mediátor írásba foglalja.

A mediátor nemcsak megszervezi és levezeti a beszélgetést, hanem gondoskodik róla, hogy a mediáción részt vevők biztonságban érezzék magukat és tisztelettel beszéljenek egymással.

A közvetítői eljárás eredménye?

A közvetítői eljárásnak háromféle eredménye lehet:

• A büntető eljárást meg kell szüntetni, ha a sértett és gyanúsított között a megállapodás létrejött, a gyanúsított az okozott kárt a sértettnek megtérítette, illetve a bűncselekmény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.
• A büntetés korlátlan enyhítésének van lehetősége, de az eljárás nem szüntethető meg, ha a bűncselekmény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető és a a gyanúsított a megállapodásnak megfelelően megtérítette az okozott kárt.
• Ha nem jön létre a megállapodás, az ügyész a nyomozás folytatását rendeli el.

Milyen formái lehetnek a jóvátételnek?

Ezt mindig az adott eset sajátosságai, illetve a sértett fél szükségletei határozzák meg. Jóvátétel lehet bármi, ami az okozott sérelem enyhítésére a sértettnek megfelelő és az elkövető által teljesíthető. Ha a sértett úgy érzi, a jóvátétel már az elkövető bocsánatkérésével megvalósulhat, de megállapodhatnak anyagi vagy egyéb, nem anyagi módon (például személyes segítségnyújtással, munkavégzéssel), történő jóvátételben is.

Szimbolikus módja lehet a jóvátételnek az is, ha az elkövető valamilyen, a társadalom javát szolgáló tevékenységgel teszi jóvá az okozott sérelmet. A közösségi jóvátétel lehetséges formáiról kérésükre a mediátor nyújt tájékoztatást.

Mi történik a mediációs ülés után?

A mediátor ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek vagy a bírónak. Ha a megállapodásban foglaltak teljesülnek, a büntetőeljárást megszüntetik, vagy a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat.

Ha az ülésen nem születik megállapodás, vagy az nem teljesül, a büntetőeljárás folytatódik tovább, de a közvetítői megbeszélésen elhangzottakat a továbbiakban nem lehet felhasználni. A résztvevőket a mediáció után is titoktartás kötelezi.

Milyen előnyei lehetnek a sértett számára a mediációnak?

• Elmondhatja, milyen hatással volt életére a bűncselekmény, kifejezheti érzéseit a történtekkel kapcsolatban.
• Kérdéseket tehet fel az elkövetőnek, megismerheti a másik fél szempontjait.
• Elmondhatja, mire van szüksége ahhoz, hogy feldolgozhassa a bűncselekmény által okozott sérelmeket, lezárja a történteket.
• Az érdekeinek megfelelő jóvátételhez juthat.
• A büntető ügy hamarabb lezárulhat.

Milyen előnyei lehetnek az elkövető számára a mediációnak?

• Önként vehet részt a mediációs eljárásban.
• Aktív részese, alakítója lehet a folyamatnak.
• Személyesen találkozhat cselekménye sértettjével, és elmondhatja indokait.
• Megbánást tanúsíthat, megnyugvást találhat.
• Olyan jóvátételi formát javasolhat, melynek teljesítésére képes.
• Ha jóváteszi az okozott sérelmet, elkerülheti az eljárás folytatását és nem válik büntetett előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető.

 forrás: www.police.hu. www.drszekely.hu