Cserbenhagyás

239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Elkövetők köre, elkövetési magatartás

A cserbenhagyás bűncselekményének elkövetője a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője lehet. A közlekedési balesettel érintett jármű vezetője elsősorban a baleset okozója, vagy annak sérültje, károsultja. A balesettel érintett járművek körét azonban nem lehet ilyen szűk körre szorítani, szintén a balesettel érintett jármű, aki meghatározott térben és időben a balesettel kapcsolatba került; tehát reális lehetősége volt arra, hogy annak részese legyen, ilyen lehet pl. aki irányváltoztatásra, fékezésre kényszerült, hogy az ütközést elkerülje. Nem lehet a balesettel érintett jármű vezetője, aki a helyszínre később érkezik, tehát a baleset bekövetkezéséről nem közvetlen módon szerzett tudomást.

A cserbenhagyás bűncselekményének elkövetési magatartása a helyszínen való megállás és meggyőződés elmulasztása. A KRESZ kötelezően írja elő a balesettel érintett jármű vezetője számára, hogy köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A kötelezettség alapvető lényege és célja a megsérült vagy veszélyben lévő személyek védelme, a mielőbbi segítség biztosítása. A segítség nyújtásához azonban szükségszerűen, ezt megelőzően a jármű vezetőjének meg kell állnia, és fel kell mérnie az esetleg bekövetkezett sérülések körét és mértékét. Az ilyen formán megjelenő kötelezettség elmulasztását szankcionálja büntetőjogi eszközökkel a cserbenhagyás bűncselekménye. A cserbenhagyás tényállása tehát két, egymást időben is követő kötelezettséget ír elő. Elsőként a megállási kötelezettséget, miszerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a helyszínen megállni. A helyszínen való megállási kötelezettség azonban nem szűkíthető a tényleges helyszínre, a gyakorlat a lehetőség szerint legközelebb eső biztonságos helyen való megállást kívánja meg. A megállást követően a jármű vezetője köteles meggyőződni arról, hogy a helyszínen tartózkodik-e sérült, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szoruló személy. A bűncselekmény elkövetése az előzőek szerinti kötelezettségek elmulasztását jelenti.

A bűnösség kérdése

A cserbenhagyás csak szándékosan elkövethető bűncselekmény.

Tekintettel arra, hogy csak mulasztással elkövethető, és valamely magatartás hiányát szankcionáljuk a bűnösség vizsgálata kiemelt figyelmet igényel. A megállási kötelezettség körében az elkövetőnek észlelnie kell a balesetet, és fel kell ismernie az abból rá háruló kötelezettséget. A balesettel érintett jármű vezetője esetében e körülmények felismerésének hiánya lényegében szinte kizárható. A megállási kötelezettségen túl a jármű vezetőjét meggyőződési kötelezettség is terheli. Fontos, hogy ebben az esetben ugyan részben az eset objektív körülményeire tekintettel, de mégis az elkövetőben meglévő tudati, megismerési mozzanat hiányát, vagy meglétét kell tudnunk megállapítani. E körben ezért kiemelt vizsgálatot és bizonyítást szükséges lefolytatni.

Szubszidiaritás, elhatárolás kérdése

A cserbenhagyás ún. szubszidiárius bűncselekmény, azaz csak akkor megállapítható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A cserbenhagyást elsősorban a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményétől kell elhatárolnunk. Az elhatárolás alapját az képezi, hogy a baleset bekövetkezése folytán a helyszínen tartózkodik-e sérült vagy testi épséget, életet közvetlen veszélyeztető helyzetben lévő személy. Amennyiben a helyszínen ilyen személy van és a jármű vezetője megállási és meggyőződési kötelezettségét elmulasztja a segítségnyújtás elmulasztása miatt vonható felelősségre. A cserbenhagyás bűncselekménye tehát csak akkor valósul meg, ha a helyszínen segítségre szoruló személy ténylegesen nincsen.

A minősített esetek egységeges szabályozása

A cserbenhagyást leszámítva a közlekedési bűncselekmények súlyosabban minősülnek, ha azok tényleges sérelmet, sérülést idéznek elő. A súlyosság mértékétől függően egyfajta szakaszolást alakított ki a jogalkotó. Az első „szint” a súlyos testi sértés, a következő a maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás és a tömegszerencsétlenség, az ezt követő a halál, majd a kettőnél több ember halála, vagy halálos tömegszerencsétlenség. A közúti baleset okozása ettől annyiban eltér, hogy ott az alapesetet jelenti a súlyos testi sértés okozása, és az ennél súlyosabb sérülések eredményezik a minősített eseteket.

A minősítő körülmények kapcsán fontos kiemelni, hogy függetlenül az alapeset szándékos és gondatlan minősítésétől ahhoz csak az elkövető gondatlansága kapcsolódhat, ellenkező esetben vagy a minősített esetért való felelősség hiányát, vagy szándékosság esetében a sértési bűncselekményt kell megállapítanunk.